Hát ez egyszerűen hihetetlen! Fel nem foghatom, hogy ha egyszer nem barátkoznak velem az osztálytársaim, akkor miért támogatják az ötleteimet?! Ajánlottam, hogy menjünk Stockholmba az osztálykiránduláson, erre mindenki elkezdett helyeselni, pedig addig aztán mindenki mást akart. És a drága jó tanárunk rám ruházta a szervezkedés nemes feladatát. Hát igazán köszönöm szépen neki! Ez mind csak egy ötlet volt, hogy végre megszólaljak, erre meg szervezhetek mindent én. Ó, hát ez aztán a jó életmód.
Ja, a buszon amúgy láttam ma egy tök vicces srácot. Olyan komor, és annyira emósnak akar szerintem tűnni, hogy az már nevetséges. ;D És ma volt eddig az év legmelegebb napja, erre ő vastag pulcsiban flangált az utcán. Vicces jelenség...
Dave meg kitalálta, hogy menjünk gőtékre vadászni Lappföldre. Hát igen, nem említettem még, hogy az egyetlen fiútestvérem kicsit zakkant De tényleg csak egy kicsit. ;) De apa még támogatta is Dave ötletét. Végülis érthető, honnan örökölte Dave eme nagyszerű tulajdonságát.
Jé, Ken most rohant el az ajtóm előtt, és sírva kiabálta, hogy letörött a műkörme. Még nyugodtan pihenni sem hagyják az embert. Hát igen, ezzel jár négy gyerek...

Sziasztok gyerkőcök! Na, hát ez lenne az én kis blogom. És ez lennék én, Lara. 14 éves gimnazista lány vagyok, Göteborgban élek. /szerkesztő mejegyzése: a helyszín még nem biztos/ Anya tudta nélkül nyitottam blogot. Minek kéne neki mindenről tudnia? Foglalkozzon a másik három gyerekkel. Ugyanis négyen vagyunk testvérek. Anyám tősgyökeres svéd, apám egy angol bevándorló család sokadik sarja.
Kinézetre valóban nem hasonlítok nagyon anyámra. Az északi országok lakóitól eltérően nekem vörös hajam, zöld szemem, és átlagos bőrszínem van. Anyám - ahogy szinte minden itteni ember - szőke hajú, fehérebb bőrű, kék szemű. Apám ugyanúgy néz ki, mint én, csak olyan, mintha megnyújtották volna, és persze férfiban alkották volna meg. A testvéreim mind anyámra hasonlítanak. Én vagyok a "fekete bárány". Nicol, a legifjabb a mi kis nemzedékünkből 8 éves. Igazi kis bunkó gyerek, mint a többi kis barátja. Ken két évvel idősebb nála. Folyton engem utánoz. Nagyon idegesítő. Dave 13 éves, és azt hiszem, vele jövök ki a legjobban. Pedig szerintem vele kéne a legrosszabb kapcslatban lennem. Szerencse, hogy jóban vagyunk. Dave-nek mondok el mindent, ami velem történik. Olyan, mintha a naplómba írnám le a dolgokat, amikor vele beszélek, csak épp nem fárasztom ki a kezemet.
Ó, a barátaimról nem is beszéltem még. Hát nem is nagyon tudnék mit mondani róluk. Nem túl népes a táboruk. Talán egy emberről, Lilja-ról mondhatom el, hogy a barátnőm, de ő sem igazán. Én inkább egy visszahúzódó alak vagyok, aki az öccsétől tanulja a gördeszkázás művészetét, és mindene az ő egyetlen gitárja. A szüleimnek van egy kis kávézója a város kicsit hangulatosabb részén, a kikötő mellett. Ott szoktam néha délutánonként a gitározásommal mulattatni a népet. Bár a kikötő sem egy nagyon hangulatos hely. De én szeretem. Egész szép onnan a lemenő nap fénye.
Ah, azt hiszem, elegendő információt írtam le magamról. Majd holnap jövök. Pá!

Helló! Hát végülis találtam ötletet az oldal további használatához. Nem is kellett sokáig keresnem. Egy rövid időre elfeledett ötletem újra eszembe jutott. És most elhatároztam, hogy nem próbálom meg elfelejteni, hanem belekezdek a megvalósításába. Így jutottam el ide most.
Kitaláltam, hogy megalkotom az első (?) olyan blogot, ami tényleg nem a valóságról szól. Annyi oldalról, blogról mondják, hogy biztos csak kitalálták az egészet. Itt van rögtön példának Layla blogja. Hónapok óta megy a vitatkozás, hogy valaki szerint igaz, amit Layla a blogjába ír, valakik szerint az egész egy nagy hazugság. Ezt azért nyilván sokan tudják már. Szerény véleményme szerint igaz, amiket ír. miért ne lehetne valakinek ilyen élete? Na de ez most nem fontos. Ne is kritizáljátok eme mondatot. Amúgy sincs jogotok más életét megítélni. ;)
Szóval úgy gondoltam, ha annyi blogból hazudozást szűrnek le az olvasók, legyen egy, ami valóban nem igaz. Így megszületett az ötlet, és Lara, a főszereplő. Vagyis a "blog írója". Remélem, élvezni fogjátok a történetet, még ha nekem nincs is akkora fantáziám, mint másoknak. ;)
Jó olvasást!